A légzsák az autók biztonsági berendezéseinek egyik legfontosabb eleme. Remélhetőleg funkció közben sosem látjuk őket és örökké a kocsink rejtett zugaiban pihennek. De mi a helyzet a roncs autókkal? És a bennük rejlő légzsákokkal?
Mielőtt belemennénk abba, hogy miként lehet egy légzsákból táska, fontos megjegyezni, hogy ezek a - nevezzük moduloknak - veszélyes hulladéknak minősülnek. Tárolásuk és esetleges megsemmisítésük is különös odafigyelést igényel.
Technikailag ezek a kezdeti modulok a kétezres években úgy működtek, hogy egy nátrium-azid, kálium-nitrát, és szilícium-oxid vegyület reagált a lassulásérzékelő impulzusára, majd „robbanáskor” nitrogén gáz és ártalmatlan szilikátok szabadultak fel, amely minimális égéstermékkel jár, ezért is érzékelhető füst, amikor a légzsák felrobban.
Tekintve, hogy nyugalmi helyzetben a légzsák patronokban a környezetre veszélyes vegyületek vannak, így a bontókban tárolt darabokat fontos „megsemmisíteni”.
Valójában innen ered a Back2Bag története is...
A családi vállalkozásként üzemelő bontónkban ugyanis hatalmas mennyiségű ilyen töltet pihent, majd miután elkezdtük az elsütésüket, kiderült, hogy a visszamaradt légzsák anyag, igazi kincs. Szuper erős, szinte elnyűhetetlen, ráadásul még szép színei is vannak.
Innentől kezdve pedig már szinte minden történelem...
A bontóban megforduló különböző alkatrészek, szövetek esetleges újrahasznosítása mindig is fejben volt, csak a megfelelő utat nem találtuk sokáig. Egészen addig, amíg ezeket a patronokat el nem kezdtük megsemmisíteni.
De akkor lássuk, hogyan jut el egy speciálisan a légzsákok elsütésére tervezett konténerből a tervezőasztalra a fennmaradó anyag.
Valójában az eldurrantás előtt leszerelik a szöveteket a modulokról, így már szinte azonnal fel is tudjuk őket használni. Bizonyos esetekben, majdhogynem az eredeti méretben és fazonban megmaradnak ezek a darabok, de tulajdonképpen, nincs olyan Back2Bag táska, amelyben valamilyen formában ne jelennének meg a légzsákszövetek.
Egyes modellek szinte teljesen ebből az anyagból készülnek, amelyek például biztonsági övből származó fogantyút, vállpántot kapnak, míg megint másik darabok a roncsautókból nyert kárpitból, bőrből születnek újjá táskák formájában, de a bélésük, ezeknek is újrahasznosított légzsákokból vannak.
Avatatlan szem számára hihetetlennek tűnhet ez a fajta újra hasznosítás, viszont, ha egy vállalkozás számára valóban fontos a környezetvédelem kérdése, akár egy új divatmárka születését is eredményezheti.