Néhány évvel, de akár néhány hónappal ezelőtt is még gond nélkül vettél le a polcról a kasszánál egy zacskót, amikor véletlenül nem vittél magaddal semmilyen szütyőt a vásárláshoz. (Ha eléggé környezettudatos vagy, már akkor sem tetted ezt gond nélkül, de a cikk most nem erről szól, így ez itt csak egy zárójeles megjegyzés.) Az utóbbi időben azonban – végre - leáldozóban van a nejlonok népszerűsége, ráadásul a környezetvédelmi jogszabályok is egyre szigorítják az elérhetőségüket.

A nejlonzacskók bevonásának híre gyorsan magával hozta, hogy sokan (cégek, hálózatok, magánszemélyek) ráálltak a többször használható vászontáskák gyártására, így többek között ezek kerültek a régi szatyrok helyére. A szépen logózott, mintás táskák azonban bár elsőre nagyon jó megoldásnak bizonyulnak a fenntartható jövő védelmének érdekében, ma már látszik, hogy ez sem lesz sokáig tartható megoldás.

Mint ahogy az élet a mindennapokba, úgy térünk vissza szépen lassan mi is a „piactérre”. Az elmúlt időszakban bár sok, a márka építése szempontjából fontosnak bizonyuló esemény napolódott el, de ezt a jó néhány hetet mi a háttérben ugyanúgy sok munkával, ötleteléssel és tervezéssel töltöttük, mint egyébként általában. Csak most csendben. Nem adtunk ugyanis hangot törekvéseinknek, nem értékesítettünk és nem is igazán kommunikáltunk. Egyszerűen azért, mert nem éreztünk annyira helyénvalónak, hogy most táskákat és kabátokat értékesítsünk, miközben sokkal nagyobb bajok vannak az országban, a világban.

Őszintén szólva, volt egy gyenge próbálkozásunk egy blogbejegyzésre is, még a karanténidőszak elején, de végül nem lett belőle semmi. Talán nem is véletlenül. Mert valahogy ezt az egészet úgy próbáltuk meg mi is kezelni, hogy „jó-jó, lehetne imidzset, meg márkát építeni ez idő alatt” valahogy az egész szemléletünkkel nem passzolt volna. És a felesleges szócséplésnek sem volt ott akkor helye.

Roncsatókból zöld divatmárkát csinálni, létrehozni, felfuttatni nem kis kihívás, de nagyon klassz elhivatottság, hatalmas energiákat mozgat meg és nem mellesleg tényleg teszünk a környezetért.

Nem csak mondjuk, csináljuk is!

Őszintén szólva, minden önreklámozás nélkül azt kell, hogy mondjuk, az elmúlt hetek fenekestül felforgatták az életünket, ráadásul pozitív értelemben. Annyi minden történt ugyanis körülöttünk, hogy tényleg csak kapkodjuk a fejünket.

Elkezdtük írni a blogot, advent táján az egyik népszerű fővárosi bevásárlóközpont karácsonyi vásárán mi is kiállíthattuk a portékáinkat, aztán jött egy őrületes felkérés az egyik népszerű print magazintól, aminek konkrétan a címlapján landoltunk!

Tedd a szívedre a kezed! Mi jut először az eszedbe, ha azt mondják Karácsony? Meghitt pillanatok a családdal? Őrületes kapkodás, hogy minden rendben legyen Szentestére? Fejvesztett rohangálás az ajándékokért, miközben halvány lila gőzöd sincs, kinek mit vegyél és inkább megveszel valami „huszadik ugyanazt”  csak, hogy ne legyen belőle sértődés?

Igaz, hogy nem csináltunk ezzel kapcsolatban semmilyen kutatást, de lenne rá egy fogadásunk, hogy az utolsó opciót választanák a legtöbben.

Lehetne másképp is!

Sajnos manapság a nagy túltermelés, a túlvásárlás melegágya a Karácsony, gyakorlatilag szinte pont annyira, mint a Black Friday. Mindenki össze-vissza vásárol mindenfélét, elkölt egy raklap pénzt, hitelekbe veri magát, csakhogy legyen mit a karácsonyfa alá tenni. De miért? Szerinted nagyobb lesz a szeretet, ha mindenféle csip-csup holmit vásárolsz a feleségednek, férjednek, gyerekednek? Azt gondolod, nagyobb mosollyal fogjátok végigcsinálni az ünnepeket, ha a legközelebb szembejövő nyolcvanadik kütyüt, bigyót adod ajándékba? Igen, az első gondolat, biztos az, hogy: naná!

Pedig, ha egy picit hátra dőlsz, nagy levegőt veszel, nem kattintasz az első webshop linkre, amit hírlevélben kaptál, sőt kicsit hamarabb elkezdesz azon gondolkodni, hogy vajon mivel tudnál praktikus ajándékot venni, aminek biztosan örülne is az ajándékozottad, no pláne még igazi értéket is képviselne (és itt most nem a gyémántra, a lapostévére, meg a toronyóra-lánccalra gondolunk), akkor kvázi sokkal kevesebb pénzből, értelmezhető ajándékra is tudnál költeni. Ráadásul úgy, hogy tuti örülne neki az, akinek szánod.

Kerek táska, szögletes táska, kicsi táska, hatalmas táska – na jó, igaz, hogy ez kicsit Gombóc Artúros, no de gondoltad volna, hogy mi mindenből készülhet táska? Lehet például bőrből, műbőrből, szövetből, csipkéből és bizony autóból is! Pontosabban egy leharcolt, forgalomból kivont roncs autónak a darabjaiból. A hátsó ülés kárpitszövetéből vagy bőréből, de akár még légzsákból is, amit pedig egy biztonsági öv és annak csatja tesz hordhatóvá.